Hogyan ismerem fel életem értelmét?





Meghatározott céllal és feladattal születtem a Földre. Beteljesülést csak akkor érhetek el, ha életfeladatomat felismerem, elfogadom, és eleget teszek neki.
Életem értelmét úgy ismerhetem fel, ha a következő kérdéseket megválaszolom:

• Hová állított engem az élet és miért?
• Milyen korszakba születtem bele és miért?
• Mely országba születtem és miért?
• Milyen családba születtem és miért?
• Milyen barátokkal hozott össze az élet?
• Milyen körülmények között élek és miért?
• Milyen körülmények között kellene élnem?
• Mit tegyek, hogy ezt elérjem?
• Milyen krízisek - nehézségek közé sodort az élet?
• Hogyan „korrepetál" engem a sors: tanítások, betegségek, szenvedés, sorscsapás?
• Mi az igazi problémám?
Mit akar általa megteremteni az élet?
Mi az értelme?
• Milyen felismerésekre jutottam általa?
• Milyen következtetéseket vontam le belőle?
Milyen következtetéseket kellene levonnom?
• Hogyan tudom a pillanatot értelmesen betölteni?
Hogy legyőzzem múltam?
Hogy optimálisan megformáljam a jelent?
Hogy a jövőben a ,kívánt végállapotot" elérjem?
• Mi az álmom?
Milyen szerepet játszanék el szívesen az életben?
Milyen helyzetben érezném magam legjobban?
• Milyen a „kívánság-önéletrajzom"?
• Mit kell tennem, hogy életemből mestermű legyen?
Mit tenne egy mester - Buddha, Jézus - az én helyzetemben?
• Tulajdonképpen mi akadályoz meg abban, hogy ugyanezt tegyem?
Mikor állok készen arra, hogy azt tegyem, ami szükséges?

Fejlődni csak akkor tud az ember, ha valamely cél felé tart.
Probléma esetén ez a megoldás.
Kívánság esetén ez a beteljesülés.
Az élet esetében ez az élet értelme!

Mi az én igazi hivatásom?

Meghatározott szándékkal születtem erre a világra. Beteljesülést csak akkor találok, ha elhivatottságomat Felismerem, elfogadom és elvégzem. A hivatásnak olyasvalaminek kellene lennie, amiért az ember él, nem pedig amiből él!
Senki nem végezheti eredményesen hivatását, ha nem szereti a munkáját, ha a hivatás és az elhivatottság nem egy és ugyanaz, ha nem az önmegvalósítást szolgálja és nem közhasznú.
Aki a szellemi útra lép, annak elsősorban birtokba kell vennie és értelmesen fel kell használnia mindazt, amit már elért.

Első lépésként a következő kérdéseket kell feltennie magának:

• Miben vagyok különösen jó?
Milyen képességekkel, tehetséggel és erőkkel rendelkezem?
Ahol az adottságom, ott a feladatom.
• Mi szerez nekem különösen nagy örömet?
Mi a hobbim? Mi a kívánságom?
Mit szeretnék egész nap csinálni?
Mi lelkesít?
Milyen végzettségem van?
Milyen végzettséget kellene még megszereznem?
Milyen kríziseket, nehézségeket, leckéket rótt ki rám az élet?
Melyek azok a nézetek, melyek korlátoznak és melyektől meg kellene szabadulnom?
• Milyen lehetőségeket kínál az élet, hogy ezt megtegyem?
Melyeket kínált eddig - ebben a pillanatban - a jövőben?
• Hová állított az élet?
Hogyan tudnék ezen a helyen még jobban helyt állni?
Mit kellene tanulnom vagy elfelejtenem?
• Ha újra kezdeném az életem, mit tennék másként?
• Mi a vágyálmom?
Mestermű-e az életem?
• Milyen következtetéseket lehet ebből levonni?
Hasonló helyzetben lévő legjobb barátomnak mit tanácsolnék?
• Mi akadályoz meg valójában abban, hogy ezt tegyem?
Mikor állok készen, hogy megtegyem, ami szükséges?

Tedd magad életed királyává!
Játszd el életed főszerepét!!!

Életed egyszerű és egyedülálló dallam, melyet te magad játszol az élet hangszerén. Anyád, apád, testvéreid és barátaid valamennyien saját dallamukat próbálják eljátszani a te életed hangszerén. Ám ez a te életed, amiért te vagy felelős. Teljesen mindegy, milyen dallamot játszol vagy engedsz játszani rajta, a következményeket egyedül és kizáróag te viseled.
Fogj hát hozzá, hogy meghatározd életed egyszeri és megismételhetetlen dallamát. Ha egyszer netán hamis hangot ütsz meg, gondolj arra, hogy egyetlen ember sincs, aki hibátlanul játszana. Ám tanulj a hibádból, hogy dallamod egyre tisztábban csengjen, az a dallam, amely neked egészséget, szeretetet, harmóniát és örömet szerez.


(Kurt Tepperwein)

Megjegyzések