Múltunk és gyökereink


A gyermekkorban szerzett élményeink ugyanúgy alakítanak, formálnak bennünket, mint őseink hosszú generációkon át megszerzett tapasztalatai. A családi légkör személyiségünket és későbbi kapcsolatainkat is meghatározza... 

A gyermekkor élményei, családunk érzelmi, viselkedési mintái és értékrendje ugyanúgy alakítanak bennünket, mint őseink hosszú generációkon át megszerzett tapasztalatai. A családi légkör - az anya, az apa és a gyermekek közötti viszony - személyiségünket és későbbi kapcsolatainkat is jelentősen meghatározza, ideális esetben sokkal erőteljesebben, mint maga a társadalmi közeg.

A társadalmi közeg rendszerint akkor lép a család helyére, ha az nem tölti be elégségesen a szerepét. Gyermekéveinket nem tudjuk végérvényesen magunk mögött hagyni, még ha nagyon akarjuk, akkor sem. Aki tehát gyermekkorunkat ismeri, megsejtheti személyiségünket, és valamelyest bepillantást nyerhet későbbi érzelmi életünkbe is.


Biztos pillérek

A családi légkör kialakulásában a szülők értékrendje is szerepet játszik, ha van szilárd gyökér, amibe kapaszkodhatnak, kulturális, szociális és érzelmi hagyomány, amiből meríthetnek. A tartós párkapcsolatok alakításában legkönnyebb dolguk azoknak van, akik otthonról egy bizonyos viselkedési és érzelmi kultúrát és szokásrendet hoztak magukkal. A párkapcsolatokban és különösen a házasságban óriási előny, ha a felek a családból erkölcsi értékrendet és pozitív lelki mintát hoztak magukkal, amely megkönnyíti a hétköznapi életvezetést és a gyermeknevelést.

Akinek családilag hiányoznak az érzelmi, erkölcsi és a spirituális pillérek, az egy idő után a gyermeknevelésben óriási problémákkal találkozik, később pedig törvényszerűen kudarcok érik. A cseperedő gyermeknek a halálról föltett első kérdéseire is csak az a szülő adhat a gyermeki léleknek is megnyugtató választ, aki maga sem retteg a haláltól. A gyermek érzelmi és morális fejlődésére nézve ugyanis súlyos következményekkel járhat, ha a szülő sem boldogul számos érzelmi és morális természetű kérdéssel.


Az első 30 "tanulóév"

A párkapcsolatok - különösen az élet első felében - gyakran a családban hiányolt pillérek kialakításának terepei. Sokszor választanak a problémás családok gyermekei olyan stabil társat maguknak, aki ezeket a pilléreket segít kialakítani, mivel ők maguk nem rendelkeznek ezekkel a biztonságot nyújtó érzelmi, anyagi, spirituális vagy szellemi értékekkel. De egy párkapcsolatban és házasságban legalább annyiszor figyelhető meg az azonos, mint a különböző mintát hordozók találkozása. Az azonos mintájú és hasonló értékrendű kapcsolatok sokkal kevesebb súrlódással járnak, ott azonban az intenzív, szenvedéssel, tehát önismerettel és személyiségátalakulással járó élmények hiányoznak. Ezekben a kapcsolatokban sokkal nyugodtabb a légkör, sokkal nagyobb a biztonságérzet, sokkal kiegyensúlyozottabb a munkavégzés és a hétköznapi életvezetés, mint az egymástól különböző struktúrájú és értékrendű családok gyermekeinek kapcsolataiban.

Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy fiatalkorban az egészséges személyiségfejlődés folyamata a külvilággal való konfrontációt és önmagunk folyamatos megkérdőjelezését is magában foglalja. Másrészt azonban nagyon sokan születnek olyan családi karmával, ami az élet első felében szenvedéses párkapcsolatokhoz vezet. Megfigyelhető, hogy nehéz fényszögű horoszkópok esetében a szülőknek is nehéz a horoszkópból látható sorsa, és sok esetben a gyermekek, unokák is hordozzák az egyes bolygók által jelölt és megoldásra váró életproblémát.


Ösztönös védekezés

Egy megmagyarázhatatlan és titokzatos, sokszor irracionális rendező elv egy bizonyos életsorsra, szülő- és párválasztásra, kapcsolatkötésre predesztinál bennünket, tehát korántsem véletlen, hogy kit választunk társul magunknak. Nagyon gyakori egy párkapcsolatban például az egyoldalú lelki, vallási vagy ezoterikus érdeklődés akkor, ha a másik fél ateista, vallástalan, és tudattalanul belső megvilágosodásra vár. Nagyon sokszor szól egy párkapcsolat a gyermekkorban megélt súlyos hiányról valamely téren. Ilyenkor a kapcsolatban "hiánypótlás", "sebelvarrás" történik, ami szükségszerűen elodázza a gyermekvállalást, mert a feleknek saját maguknak van szükségük a sebek begyógyítására és az értékek felépítésére, sokszor évekre, néha évtizedekre is. Ezek a hiánypótló kapcsolatok a hitélettől kezdve az emocionális nevelésig, az intellektuális fejlődésig, sőt a gyakorlati élet követelményeihez való felnövésig nagyon sok mindenről szólhatnak, de tematikájuk legtöbbször a gyermekkorba, a családba vezet vissza. Gyakran előfordul az is, hogy ezek a megszenvedett kapcsolatok és súlyosan krízises házasságok vezetnek el oda, hogy végül közösen felépülnek a szükséges tartópillérek, amelyekben már a gyermekvállalást sem tűnik kockázatosnak. A vetélések, a megmagyarázhatatlan meddőségek szinte mindig valamely súlyos belső, megoldatlan probléma következményei, amikor a lélek ösztönösen a felelősség vagy esetleg a másik fél ellen védekezik. Megfigyelhető, hogy a problémás - legtöbbször a Szaturnusz bolygó által jelölt párkapcsolatok - minimum 7 évig tartanak, de legtöbbször a 29 éves kor környékén érnek véget. Ezek a számok a Szaturnusz bolygó ciklusait tükrözik, és a legtöbb válást és elszakadást a 29. életév környékére jelzik.


Családi horoszkópok

Amikor egy horoszkópot elkészítünk, és mellé tesszük a szülők, a testvérek születési képleteit, pontosan lehet látni, hogy ki mit örökölt a családtagjaitól. Születési horoszkópunk nagyon jól láttatja, hogy személyiségünk szorosan összekapcsolódik a múlttal, mégpedig szüleink, eleink által.

A Nap, a Hold, a 10. és a 4. ház jelképezi a családot, az anyát és az apát egy horoszkópban, benne foglalva azt is, amit évezredek óta az anya és az apa képe számunkra jelent. A Nap és a Hold csillagjegye és fényszögei ugyanakkor egyénileg is megjelenítik azt, hogy személy szerint milyen anyát és milyen apát kaptunk ebben az életben.

A bennünk lévő anya (Hold) és apa (Nap) képe a későbbi párkapcsolatainkról alapvetően informálnak bennünket, ugyanis ettől a két alapvető ősképtől függ az is, hogy milyen viszonyt alakítunk ki társunkkal a későbbiekben. Szülő-gyermek viszonyaink és párkapcsolataink, azok gyakori párhuzamai tehát nem véletlenek, a velük és általuk megélt események mind sorsfeladatunk teljesítéséhez, életutunk bejárásához szükségesek.

A feszültséggel teli horoszkópokban nehéz életsorsot, küzdelmes párkapcsolatokat láthatunk, míg a harmonikus fényszögűekben nagyobb biztonságot, ám kevesebb személyiségfejlődési lehetőséget. A nehezebb életsors és problémásabb párkapcsolat tehát küzdelmei és veszteségei mellett intellektuálisan és lelkileg gazdagabb életet biztosít, amely tapasztaltabb, spirituálisan fejlettebb személyiséggé érlel bennünket. Aki nehéz családba születik, vagy gyermekkorában veszteségeket szenved el, az rendszerint a kapcsolataiban is nehéz keresztet cipel, ami a kiválasztotti sors, ugyanakkor az ugrásszerű fejlődés, a magasabb szférába emelkedés mutatója is. A magunkkal hozott kozmikus mátrix - vagyis a születési horoszkóp - tehát már jelzi, hogy milyen jellegű sorsfeladattal születünk, és hogy kapcsolatainkban összhangot vagy küzdelmet tapasztalhatunk-e meg. Párok és családtagjaik horoszkópelemzése számos rejtett problémára fényt deríthet, és a problémák megoldáshoz is közelebb visz bennünket.

Forrás: Szabó Mária  www.cheironstudio.hu




Megjegyzések