A magány időszaka




Vannak életünkben olyan időszakok, amikor nem csupán egyedül vagyunk, de magányosnak érezzük magunkat. Mintha mindenki elhagyott volna bennünket, tobzódunk lelkünk mocsarában.


Természetesen minden időszaknak megvan a maga szépsége és mondanivalója. A magány önvizsgálatra készteti az embert. Amikor a gödör legmélyén a remény is elhagy minket, akkor szükségét érezzük annak, hogy megtudjuk, miért történik mindez. Megértésre vágyunk, és elkezdünk végre befelé figyelni. Rájövünk, hogy sem embertársaink, sem a külvilág nem adhat megoldást. A válaszok bennünk vannak. Hirtelen igényünk támad arra, hogy megtudjuk, kik vagyunk valójában és mit keresünk itt a Földön. 


Aki kitartóan keresi a válaszokat, rájuk talál. A megértés pedig elhozza a megnyugvást. 


Felélesztjük lelkünkben a békét és a boldogságot. Ennek eredményeképpen pedig kicserélődnek körülöttünk az emberek. Akik régi énünket kedvelték, automatikusan leválnak, hacsak nem fejlődnek és haladnak szorosan mellettünk. A sors pedig összehoz azokkal, akik az új, boldog ÉNünkre rezonálnak. És fogadjuk el, hogy sokan feladják, akik velünk indulnak el. Intsünk nekik búcsút, hisz minket vár egy boldog élet... A saját életünk…


Guzsik-Mohácsi Viktória (http://elozoeletek.blogspot.com)


Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek


Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts


Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/


Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html


Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/


YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A


Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html


Megjegyzések