Kedves Viki, szeretnék röviden leírni egy történetet, ami megváltoztatta az életemet és egy másik emberét is. 2014-ben voltam először oldáson egy barátnőmmel aki nagyon hamar megtalálta ezután a boldogságát szinte csak 2-3 alkalommal járt nálatok. Nála nagyon gyorsan működött nálam meg nem történt semmi és ettől furcsán éreztem magam. Azt hittem valami baj van velem és utána már egyedül nem is mentem egy darabig. Azt éreztem hogy rajtam nem lehet segíteni sajnos. Aztán eltelt pár hét és azt vettem észre hogy másként viselkedem és gondolkozom, amit az oldásoknak tudtam be mert tudtam alkalmazni az ott hallottakat. Rájöttem hogy dehogynem változtam csak nem tudtam értékelni a kis dolgokat és folyamatos önbüntetésben voltam. Utána újra bejelentkeztem hozzátok és minden alkalom után kissé közelebb kerültem magamhoz. Kellett jópár hónap mire megnyíltam és hirtelen megindult minden. Utólag azt gondolom, hogy a megnyíláshoz kell a sok idő. Utána már minden felismerés azonnali változást hoz magával mert megengedem magamnak. Megértettem a lényegét.
Egy bőség oldás után kezdődött minden. Legalábbis szerintem. Egy műszaki áruházban voltam eladó, és az oldás utáni hétfőn óriási botrány lett, mert a kollégámat lopáson kapták. Ennek olyan fejmosás volt az eredménye, ami egymásnak ugrasztotta szinte az összes dolgozót. Belőlem is óriási indulatok szabadultak fel, kijött belőlem minden, ami ott lappangott évek óta. Remegtem az idegtől. De végre ki tudtam állni magamért és nekem ez volt a legnagyobb dolog. Nem akarom ragozni, a vége az lett, hogy beolvastam a főnökömnek és felmondtam. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek ahogy eljöttem mert mondom most lehet éhen fogok halni de olyan büszke voltam magamra hogy végre ki tudtam állni magamért. Felmentem a felső szintre, beültem a kávézóba, kikértem a kedvenc kávémat meg egy szendvicset és beszélgettem a felszolgáló lánnyal, akit már jól ismertem, mivel sokat jártam oda. Elmondtam hogy mi történt és megkérdezte, hogy van e kedvem a nővére gyerekeire vigyázni délutánonként iskola és ovi után 4 órát, míg találok munkát mert segítségre lenne szükségük, mert a nő a pénzkereső a családban, a férje meg külföldön dolgozik. Nem volt ellenemre, mert csak napi 4 óra és legalább érkezik valami bevétel. Felhívtuk a hölgyet és kiderült, hogy nem is olyan kevés a pénz, majdnem annyi mint az eddigi munkahelyemen napi 8-10 órában. Megismerkedtem a gyerekekkel, egyből befogadtak. A kislány rögtön megölelt és olyan érzésem volt, mintha már ismernék egymást.
Bár azóta úgy érzem, hogy megtaláltam álmaim munkáját amire mindig vágytam de ahhoz még idő kell mire annyi pénzt fogok keresni amennyit akarok. De itt kezdődött el minden. Úgy érzem helyemre találtam.
Voltam több párkapcsolati oldáson és minden alkalommal sikerült valakit elengedni, feldolgozni a régi fájdalmakat. Nem volt könnyű mert néha napokig bőgtem és semmi másra nem tudtam gondolni. Felbukkantak a régi kapcsolatok és sokat álmodtam is velük. Volt aki felkavart. De végül magszabadultam a rossz érzésektől.
Tavaly év elején mentem el egy családi oldásra mert úgy éreztem még ott mindig vannak dolgok a mélyben. Hát igen voltak. Kértem az angyalokat ha végre megtisztultam hozzá találkozhassak már a párommal. Jól beindult utána minden. Kedden megkért a barátnőm, hogy adjam a fel a telefonszámláját, mert este ér haza és már felszólítást kapott, én pedig ráérek. Ahogy beértem a Plázába, találkoztam egy távoli rokonommal, és együtt kajáltunk. Nekijött egy babakocsi az asztalnak, rámborult a kóla, felugrottam, kitört a csizmám sarka, és elcsúsztam. Jót röhögtem és el kellett mennem venni egy cipőt hogy ne sántikálva kelljen hazamennem. Odamentem az automatához hogy vegyek le pénzt, amikor észrevettem hogy a kávézóból zavarbaejtően bámul egy fickó. Elég messze volt, de a távolból jó benyomást tett rám, bár láttam hogy elég fiatal. Fogtam a pénzt és bementem vettem egy cipőt, majd megújulva elsétáltam arra mégegyszer. Sajnos láttam hogy már nincs ott, de mire észbe kaptam jött velem szembe és mosolygott rám. Megszólított hogy honnan ismerjük egymást. Mondtam hogy nem tudom de nekem is ismerős. Egyébként nem volt az csak az érzés amit éreztem. Kérdezte mit csinálok itt én meg elmeséltem neki és jókat nevettünk. Minden olyan volt mintha már ezer éve ismernénk egymást. Elkérte a számom és még haza se értem már irt hogy mennyire örül hogy megismerhetett. Onnantól nem volt megállás. Pár hét után már együtt laktunk és fél év után megkérte a kezem. Idén márciusban volt az esküvőnk és a nászuton (Miamiban) a tengerparton állva zokogva köszöntem meg az égieknek a segítségét. Olyan boldog az életem. Vannak gondjaink de nem készülök ki rajtuk. Tudom, hogy megoldódik minden.
Hiszek a sorban és tudom, hogy minden eseménynek meg kellett történnie ahhoz hogy én beengedjem ezt a csodát az életembe. Mert igen ez egy csoda. Tudtam hogy létezik szerelem de a régi sérelmekkel nem volt esélyem hogy észrevegyem.
Azóta együtt fejlődünk és együtt oldjuk magunkat. Tudjuk hogy így lesz egyre jobb a közös életünk. Vikiéknek nagyon szépen köszönöm a támogatást és a hitet amit adtak.
Fanni vagyok és 35 éves
Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts
Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/
Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html
Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/
YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A
Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése