Ahol a félelem véget ér, ott kezdődik az élet




Függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vagy, ha jelen vagy, ha figyelsz, mindig nyersz valamit, mindig tanulhatsz valamit.

„A félelem nem valós. A félelem csak egyetlen helyen, a jövőről alkotott gondolatainkban tud létezni. Saját képzeletünk szüleménye, amely miatt félünk a jelen és a jövő nem létező dolgaitól.” – After Earth c. film.


Minden félelemből hozott döntés hibás. Életünk során hány és hány döntést hozunk félelemből?! Olyan dolog alapján, ami nem is létezik?

Életünket sokszor a félelem irányítja. Félünk a sikertől és félünk a kudarctól, félünk a haláltól de élni is félünk, félünk szeretni és szeretve lenni, félünk a tömegtől de félünk a magánytól is, félünk attól, amit nem tudunk, de attól is, amit tudunk. A lista pedig folytatódik.

De honnan ez a sok félelem? Hol gyökerezik ez a mély és zavaró érzés?

Valószínű, hogy a félelem nagy része – főleg ami megakadályoz minket abban, hogy teljes potenciálunkban éljünk – az erős ragaszkodásainkból származik. Azokból a ragaszkodásokból, amelyek még gyermekkorunkban alakultak ki bennünk. Azzal jövünk el otthonról és az iskolapadból, hogy birtokolnunk kell, rendelkeznünk kell dolgokkal és emberekkel.

És ha jobban megfigyeljük, minél többünk van, annál nagyobb a félelmünk. Egy adott ponton pedig azokká válunk, amink van. Eljutunk oda, hogy azok leszünk, amit csinálunk. Az emberek megbámulják a drága autókat, jól megnézik azt, aki kiszáll belőle, házukkal, öltönyükkel, napszemüvegükkel, órájukkal, ékszereikkel, státuszukkal azonosítják őket. A félelem pedig ebből fakad: mi lesz, ha elvesztem mindazt, amivel eddig azonosítottak engem?

Nem rossz az, ha gyűjtesz. De nem mindegy, hogy mit. Olyan dolgokat is gyűjtesz például, amit senki nem vehet el tőled: szeretetet, szerelmet, elismerést, tiszta és szép dolgokat. Halmozhatsz mosolyokat, boldog pillanatokat, simogatást, csöndet, békét, napfelkeltét és napnyugtát, madárdalolást…

Gondolod, hogy félned kellene attól, hogy ezeket elvenné tőled valaki? Ezeket senki nem veheti el tőled, ezért a félelem átalakul békévé és nyugalommá. A madarat az égen nem érdekli a szárnyai alatt elterülő föld, ahhoz túlságosan el van foglalva az égbolttal, annak végtelen szépségével.

A félelem ellenszere a bátorság. Azt mondják, hogy ahányszor csak félelemmel találod szembe magad valamivel kapcsolatban, bátornak kell lenned és szembe kell nézned azzal a dologgal. Ha futni próbálsz és elrejtőzni az érzés elől, sohasem leszel képes megszabadulni a félelemtől. Sokan félnek élni, és azt hiszik, hogy ha elbújnak, akkor attól jobb lesz. Így születtek az élet elől való rejtőzködés mindenféle mesterei, különféle mentsvárak mögé bújva: étel, alkohol, cigaretta, édességek mögé lapulva, agresszivitással, rosszindulatúsággal, rágalmakkal, irigységgel, arroganciával, pénzzel és anyagi javakkal takarózva. Mindennel, ami eltompítja érzékeiket, és amelyekkel becsapják önmagukat.

A félelem nem létezik, az csak a képzeletünk gyümölcse. Úgyhogy éld szabadon az életedet, félelmek nélkül. Hagyd, hogy az élet tiszta vízként folyjék. Így a te életed is ilyen lesz.

„Ahol a félelem véget ér, ott kezdődik az élet.” – Osho.











Megjegyzések