A tisztángondolkodásról

Azok számára tehát, akik gondolatok, ötletek vagy felismerések formájában kapják az isteni útmutatást, az a kihívás, hogy úgy fogadják el ezt az egyéni információt, mint ami valóban válasz az imáikra. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Isten egyszerre csak egy lépésre tanít minket. Ismétlődő gondolatok, vagy spirituális irányultságunktól függően érzések, képek vagy szavak formájában kapjuk azt az információt, amely arra késztet, hogy megtegyünk valamit. A „valami” pedig általában jelentéktelennek tűnik: hívj fel valakit, írj meg egy levelet, menj el erre a találkozóra, vagy például olvasd el azt a könyvet. Ha követjük az utasításokat, és elvégezzük az első lépést, akkor ugyanezzel az ismétléses módszerrel, megkapjuk a második lépésre vonatkozó instrukciókat is. Isten, lépésről lépésre vezet el minket a saját magunk állal kitűzött cél megvalósításáig.

Tisztángondolkodás

Amikor egy-egy dolgot biztosan tudsz anélkül, hogy tudnád, honnan tudod, azt tisztángondolkodásnak nevezzük.

Talán megtörtént már veled is, hogy vitatkoztál valakivel egy olyan témában, amelyet csak homályosan mertél, de valami mélyen benned közölt egy vagy két tényt, és te ragaszkodtál ehhez a tudásmorzsához anélkül, hogy bármivel alá tudtad volna támasztani.

A vitapartnered megkérdezte, honnan tudod mindezt, te azonban nem tudtál mit válaszolni, azt mondtad, „csak úgy” tudod.

Nyilván hívtak már többször is „mindentudónak” az életben, és van is ebben valami kis igazság.

Igenis sokat tudsz, de te magad is meglepődsz, hogy honnan jön mindez az információ.

Számos nagy feltaláló, tudós, író, futurista és vezető használta a tisztángondolkodás ajándékát arra, hogy kollektív tudatalattira rákapcsolódva jusson új ötletekhez és inspirációhoz. Thomas

Edison például azt mondta, hogy minden fejlődés és minden siker a gondolkodásban gyökerezik.

Állítólag Edison és más nagy feltalálók is addig elmélkedtek, amíg egy jó elképzelésekből és ihlető erőkből álló ötletfelhőre nem akadtak.

A különbség aközött, aki egyszerűen fogadja az ilyen tudást, és aközött, aki használja is, az, hogy ez utóbbi el tudja fogadni, hogy ami történik, az hasznos és egyedi.

Számos tisztángondolkodó, olyan információként írja le a kapottakat, mint ami nyilvánvalóan mindenki más számára is egyértelmű.

Azt mondogatják maguknak, hogy ezt mindenki tudja.

Aztán évekkel később, egy nap arra ébrednek, hogy az általuk kapott ragyogó ötletet valaki más kidolgozta és piacra vitte.

Mondjuk, hogy isteni iránymutatásért imádkoztál, hogy ott tudd hagyni az állásodat, és magánvállalkozásba kezdhess.

Ekkor olyan vállalkozási ötleted támad, amellyel másokat segíthetnél, és ez a gondolat újra és újra felmerül benned (az isteni útmutatás két jellemzője).

Elhessegetnéd-e azzal, hogy mindenki álmodozik az önállóságról, és hogy ez a gondolat nyilvánvalóan csak légvár, puszta vágyálom?

Rájöttem, hogy a tisztángondolkodóknak hasznukra válik, ha időnként kiszabadulnak a számítógépük mellől és az irodából, hogy egészséges, friss levegőt szívjanak.

Sok gondolkodásközpontú ember élete a munka körül forog, ezért szükségük lenne arra, hogy hangsúlyt fektessenek testük fizikai állapotára, a játékosságra, a családra, a spirituális kérdésekre és a kapcsolataikra.

Már azzal is, ha csak egy kicsivel több időt szánnak ezekre a dolgokra, tisztábban követhetik a Végtelen Elme által szült gondolatokat.

Ítélkezés kontra ítélőképesség

Azok, akik az angyali kommunikációhoz a „gondolkodást” preferálják, valószínűleg az átlagosnál magasabb intelligenciahányadossal (IQ) rendelkeznek.

Végtére is ők azok, akik mohón olvasnak, és olyan széles körű az érdeklődésük, amelynek a következtében magas eredményeket érnek el az IQ-teszteken.

Ahhoz, hogy rá tudj kapcsolódni erre az intellektuális tudatosságra, különbséget kell tudnod tenni aközött, hogy az ítélőképességedet használod-e, vagy ítélkezel.

A két intellektuális beállítottság között olyan lényeges különbségek vannak, amelyek meghatározzák a spirituális eredményt.

Kezdjük egy példával a cigarettázással kapcsolatban. Valószínűleg tisztában vagy vele, hogy számos tanulmány kapcsolja össze ezt a szokást különböző betegségek előfordulásával és az egészség veszélyeztetésével.

A saját megítélésed alapján azt mondanád: „Nem vonz a dohányzás, sem a dohányosok. Nem szeretem a cigaretta szagát vagy a hatásait.”

Ha pedig ítélkeznél, azt mondanád: „A dohányzás rossz. A dohányosok rosszak.”

Látod a különbséget? Az elsőt a vonzás törvénye működteti; ez egyszerűen azt kéri, hogy tiszteld a saját személyes választásodat anélkül, hogy megbélyegeznél vagy elítélnél másokat.

Amikor nem vagy biztos abban, hogy egy adott elképzelést az isteni iránymutatás küldött-e, ugyanígy vizsgáld meg a saját belső megítélési mechanizmusaidat.

A régi mondásban, miszerint, ha nem vagy biztos valamiben, akkor ne dönts mellette, sok bölcsesség rejlik. Belső számítógéped pontosan tudja, hogy mit kell, és mit nem kell megtenned.

Lehet, hogy nem kell egészében elutasítanod egy elképzelést, de néhány összetevőjét talán átgondolhatnád vagy megvizsgálhatnád.

Esetleg a saját szakterületeden kívüli szakembereket kell felkeresned.

Ha ez a helyzet, gondolatban kérd Istent és az angyalaidat, hogy vezessenek el ezekhez az emberekhez, és örömmel fogod tapasztalni, milyen gyorsan felbukkannak majd az életedben.

Akkor volt részem ebben az élményben, amikor úgy éreztem, hogy kellene írnom egy könyvet a vegetarianizmusról.

Tudtam, hogy keresnem kell egy munkatársat, egy spirituális vénával rendelkező, jegyzett dietetikust, aki jártas a vegetarianizmus területén.

Teljes bizalommal és hittel Istenhez fordultam, hogy találjon nekem egy ilyen társat.

Három héttel később, az egyik szemináriumomon odajött hozzám egy okleveles dietetikus, Becky Prelitz.

Azért jött el az előadásomra, mert teljesen belemerült a spirituális tanításba és életmódba, „ő az, akit keresek!” - gondoltam.

Minél többet beszélgettem vele, annál inkább meg voltam győződve, hogy ő az a szakember, aki válasz az imáimra.

Ma Beckyvel (és a férjével, Chrisszel) jó barátok vagyunk, miután megjelent közös könyvünk, a Táplálkozás a fényben.

A tisztángondolkodás leggyakoribb előfordulásai

Íme, néhány módja annak, ahogyan esetleg már fogadhattad az égiek mondanivalóját a gondolkodásodon keresztül

• Amikor első alkalommal találkoztál valakivel, hirtelen tudtál róla bizonyos dolgokat úgy, hogy soha azelőtt nem hallottál erről az emberről.

• Voltak információid valamiről, ami az adott eseményekhez kapcsolódott, anélkül hogy olvastál vagy hallottál volna róluk.

• Megérezted, hogy valami (egy üzleti vállalkozás, egy kirándulás vagy például egy kapcsolat) hogyan sikerül majd... és igazad volt.

• Volt olyan vállalkozási vagy könyv ötleted, esetleg találmányod, amely nem hagyott nyugtot. Aztán megvalósítottad az elképzelésedet, és nagyon jól sült el. Vagy figyelmen kívül hagytad, majd felfedezted, hogy valaki más előrukkolt ugyanazzal az ötlettel, és egy vagyont keresett vele.

• Elveszítetted valamidet, a kulcscsomódat vagy a tárcádat; és amikor megkérdezted az angyalaidtól, hogy hol van, hirtelen „megvilágosodtál”, és azonnal megtaláltad.

Az isteni tisztángondolkodás ismétlődő és pozitív dolog.

Elmondja neked, hogyan javíthatsz a saját életeden és másokén.

A szolgálatra irányul, és bár egy adott elképzelés gazdaggá és híressé tehet, ez csak „mellékhatás”; nem ez a mozgatórugója.

Általában pont az ilyen altruista elképzelések hoznak végül hasznot a feltalálóiknak.

Akik öncélú vállalkozást űznek, gyakran riasztják el azokat a lehetséges ügyfeleiket és fogyasztóikat, akik megérzik az adott ötlet mögött tátongó ürességet.

Kiadóm és mentorom, Louise L. Hay egyszer elmesélte, hogy a pénzügyei akkor rendeződtek véglegesen, amikor ahelyett, hogy mit nyerhet, elkezdett arra összpontosítani, hogy hogyan szolgálhatna.

Amikor bevezettem ezt az elvet a saját életemben, rájöttem, hogy jelentős gyógyító hatással bír a saját boldogságomra, valamint a munkámra és a bevételemre is.

A valódi tisztángondolkodással olyat tehetsz, amivel igazán segíthetsz másokon, úgy, hogy amit teszel, arra ösztönzi az embereket, hogy fogyasztókként, ügyfelekként, támogatókként, hallgatóságként, kiadókként és így tovább ők maguk keressenek meg téged.

Ez az erő a Teremtőtől származik, aki ismeri igazi tehetségedet, kedvtelésedet és érdeklődésedet, és azt is tudja, hogy ezeket hogyan állíthatod mások szolgálatába.

A bibliai időkben a pénzt talentumnak hívták - és neked olyan talentumaid vannak, amelyeket pénzre válthatsz.

Az igazi tisztángondolkodás nem csak elhúz egy álmot az orrunk előtt, hogy aztán kereshessük a megvalósítás módját.

Nem!

Mindenre kiterjedő, lépésről lépésre kidolgozott instrukciókkal lát el.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Isten egyszerre csak egy lépésre tanít minket.

Ismétlődő gondolatok, vagy spirituális irányultságunktól függően érzések, képek vagy szavak formájában kapjuk azt az információt, amely arra késztet, hogy megtegyünk valamit.

A „valami” pedig általában jelentéktelennek tűnik: hívj fel valakit, írj meg egy levelet, menj el erre a találkozóra, vagy például olvasd el azt a könyvet.

Ha követjük az utasításokat, és elvégezzük az első lépést, akkor ugyanezzel az ismétléses módszerrel, megkapjuk a második lépésre vonatkozó instrukciókat is.

Isten, lépésről lépésre vezet el minket a saját magunk állal kitűzött cél megvalósításáig.

A szabad akaratunk mindig megvan, ezért ha úgy döntünk, figyelmen kívül hagyhatjuk az útmutatást.

A legtöbben azonban, ha nem végeznek el egy az isteni útmutatás útján kapott feladatot,úgy érzik, megrekedtek, mint amikor a kocsikerekei beleragadnak a sárba.

Ezektől a „megrekedt” emberektől mindig megkérdezem, hogy az isteni útmutatás, mely ismételten elhangzó darabját hagyták figyelmen kívül.

Mindig kiderül, hogy az adott felismerés (amelyet elkerülnek, mert valami miatt félnek változtatni az életükön) a kulcsa annak, amit mindig is kerestek.

Az angyalok ötletekkel válaszolnak az imáidra, amelyekben útmutatást kérsz.

Ezt az isteni „adást” fogadóképes elmével tudod venni , vagyis álmodban, meditálás vagy testgyakorlás közben, vagy miközben valamilyen tévéműsort vagy filmet nézel (amikor az elméd átadja az irányítást a „robotpilótának”).

Az isteni felismerések izgatottá tesznek, feltöltenek energiával, és nagyon fontos, hogy ne ellensúlyozd őket pesszimista gondolatokkal.

Az ötlet kopogtat, és te - lelked legmélyén - tudod, hogy ez az!

Természetesen bármilyen ötlet megbukhat.

De sikerrel is járhat!

És végtére is a próbálkozás az, ami értelmet ad az életnek.

Ha voltak már negatív tapasztalataid az ösztöneid követésével kapcsolatban, érthető, ha most félsz, hogy megégeted magad.

Lehetséges, hogy eldöntötted, hogy biztosra mész, és elkerülöd a nagyobb változtatásokat az életedben.

Ez rendben is van, amíg elégedett vagy a jelenlegi körülményeiddel.

Ha azonban van olyan része az életednek, ami nincs egyensúlyban, akkor természetes, hogy javítani akarsz a helyzeten (ahogyan Isten és az angyalok is).

Ezt hívják a homeosztázis megteremtésének, - ez az egyensúlyi helyzetre való törekvés minden élőlényre jellemző.

Szkepticizmus, pragmatizmus és hit

Az isteni útmutatás egyéb útjait járókhoz viszonyítva a tisztángondolkodók hajlamosak meginogni, amikor a hitről van szó.

Ha gondolkodó vagy, könnyedén belegondolkodod magad a szkepszis dobozába.

A hit nem tűnik logikusnak, és számos felfoghatatlan tényezőn nyugszik.

A jó tudós azonban mindig kísérletezik, mielőtt levonná a következtetést.

Akár hiszel az angyalokban, akár nem, szánj időt az elméleted tesztelésére.

Isten és az angyalok például hallják a gondolataidat (ne aggódj, nem ítélik el őket), tehát kérheted az égiek segítségét úgy is, hogy nem kell a társaidat elképesztened ezzel.

Mentálisan kérd meg az angyalaidat, hogy segítsenek neked, a magánéleted vagy a munkád valamely területén.

Majd figyeld meg, milyen segítség érkezik hozzád, miután megkérted őket.

Lehet, hogy azonnal válaszolnak (ilyenkor ér egy erős benyomás, vagy egy ötleted támad), de kézzelfoghatóbb módon is reagálhatnak (ilyenkor valaki „pont akkor” ad a kezedbe egy olyan újságcikket, könyvet, amelyben ott van az éppen keresett információ).

Ennek a kísérletnek két fő összetevője van:

(1) útmutatás kérése (a szabad akarat törvénye miatt az égiek nem segíthetnek neked anélkül, hogy engedélyt adnál rá),

(2) az érkező segítség észrevétele.

Ennek a segítségnek a tudatában lenni, teljes mértékben különbözik attól, amikor erőltetetten guberálsz a romok között ott, ahol a megoldást keresed.

A hamis útmutatást mindig erőlködés és szorongás szüli.

Az igazi isteni inspiráció könnyedén, a szeretet szárnyán érkezik.

Minél jobban meg tanulsz bízni benne, és követed ezt az információforrást, annál jobban a hasznodra válhat belső útmutató rendszered

Az, az ötleted támadhat például, hogy új vállalkozást indítasz.

Az elképzelés üzembiztos, és csak azon csodálkozol, hogy miért nem jutott korábban az eszedbe.

Elindulsz az ötlet nyomában, és az ajtók megnyílnak előtted: támogatók, helykeresés, partnerek és a többi.

Az üzletet gyors siker koronázza, és te pontosan tudod, hogy igazi isteni bölcsesség vezérelt.

Tisztángondolkodásod fejlesztése

Mivel a tisztángondolkodás finoman, egy-egy gondolat vagy ötlet formájában érkezhet, elég könnyű elmulasztani ezt a magas szintű módszert, amellyel az égiek kommunikálnak velünk.

Előfordulhat, hogy elhessegeted az isteni sugallatra érkező ötletet anélkül, hogy felismernéd benne a választ az imádra.

Összetévesztheted egy kósza gondolattal vagy ábránddal, ahelyett, hogy örömmel üdvözölnéd az égi sugallatot.

• A tisztángondolkodók, azért is figyelmen kívül hagyhatják az isteni útmutatást, mert azt hiszik, hogy amit ők tudnak, az mások számára is egyértelmű.

• Gyakran döntenek úgy, hogy mivel „ezt mindenki tudja”, nem lovagolják meg a ragyogó ötletet, amit éppen kaptak.

• Az sem segít, hogy sokakat gúnyoltak a „mindentudásukért”, ezért attól való félelmükben, hogy kinevetik őket, haboznak.

Ez a címke azonban, rendelkezik némi igazságmaggal, mert a tisztángondolkodók erősen rákapcsolódnak a kollektív tudatalattira.

Ezért nagyon fontos, hogy tényleg odafigyelj arra, ami az eszedbe jut..., ideértve az ismételten feltűnő gondolatokat és a vadonatúj ötleteket is.

Az isteni útmutatás érkezhet ismételten a fejedben dörömbölő gondolatként, vagy hirtelen kigyúló villanykörtéhez hasonló sugallatként is.

A legjobban úgy figyelhetsz oda az útmutatásnak erre a formájára, hogy napi rendszerességgel vezetsz naplót, ahol nyomon követheted a gondolataidról és elképzeléseidről magaddal folytatott párbeszédet.

Felveheti ez egy a magasabb éneddel folytatott interjú formáját, akár kérdés-felelet formában is.

Így könnyebben felhozhatod a tudatodba tudattalan információidat.

Ha választ kapsz, ne vizsgáld felül saját magadat.

Inkább hagyd, hogy gondolataid és ötleteid magukért beszélhessenek.

Kérdezd meg, mit akarnak mondani neked.

Lehet ez egy felismerés, amely szerint az a személy, akinek éppen bemutattak, nem tűnik tisztességesnek.

Vagy lehet ihletett elképzelés, amely segít megtulni az igazságot egy spirituális alapelvről, vagy egy fejbevágással felérő gondolatroham egy új üzleti lehetőségről, amelyet nem mulaszthatsz el.

A naplóírás segítségével felmérheted saját gondolataid és ötleteid mintázatát és pontosságát. Szokásoddá válik, és tudni fogod, melyik gondolat és ötlet érkezett valódi isteni sugallatra.

Talán előfordult már veled, hogy nem vettél tudomást a gondolataidról, később pedig azt mondtad, hogy tudtad, hogy ez lesz, vagy, hogy tudtad, hogy nem kellett volna odamenned valahova.

Sikereid és hibáid mind arra tanítanak, hogy bízz a meglátásaidban, és kövesd azokat.

Azt is láttam, hogy sok gondolkodó ember (az érzékelőkkel, látókkal vagy hallókkal szemben) hajlik arra, hogy munkamániás legyen.

Gyakran elássák magukat az irodájukban, és a számítógépük elé ragadva élnek.

A munkával nincs is semmi baj, amíg ezzel egyensúlyban, elegendő időt töltenek a szabadban is.

Mégis általában azt tapasztalom, hogy a tisztángondolkodókat biztatni kell, hogy kimenjenek a természetbe. Idegen a komfortzónájuktól!

Amint azonban kimennek a szabadba, rájönnek, hogy a friss levegő, a növények és a fák segítségével élesednek szellemi érzékeik.

Még jobban megnyílnak és tudatosabbá válnak az isteni sugallatra.

A természet békéje segít meghallanunk a saját gondolatainkat, és megjegyeznünk az okos ötleteket.

Ha szorítunk helyet a naptárunkban a saját szabadidőnk számára, egy időre kiszabadulhatunk az órák és telefonok világából.

Ilyenkor jobban ráhangolódunk a testünk, - és az egész természet - belső ritmusára.

Egyéb jótékony hatásai mellett azzal, hogy rendszeresen időt töltünk a szabad ég alatt, kifejleszthetjük a „jó időzítés” képességét, azaz észleljük és követjük az élet ritmusát.

Az irodába visszatérve pontosabb ösztönnel tudjuk kiválasztani a legjobb pillanatot egy-egy telefonhívás lebonyolítására, e-mail elküldésére, vagy arra, hogy felszólaljunk egy megbeszélésen.

A kint töltött idő arra ösztönözhet, hogy végleg megváljunk az irodától, és olyan pályát alakítsunk ki magunknak, amelyik jobban megfelel szívünk vágyának.

A tisztángondolkodásba vetett bizalom

Néhányan azért állnak szkeptikusan intuícióik követéséhez, mert tettek már így, és bizony megégették magukat.

Talán volt már egy nagyszerű ötleted, de amikor kivitelezted, minden összezavarodott, ezért nem szívesen bíznál meg újra a saját elképzeléseidben.

Ezekre a helyzetekre általában kétféle minta a jellemző:

1. Az eredeti ötletet isteni sugallatra kaptuk, de később a félelem letérített az útról.

Amikor először felmerült az ötlet a fejünkben, az valódi isteni útmutatáson alapult, amely mindig a szeretetből ered.

Valahol az út során azonban megijedtünk.

Ez a félelem blokkolta a befogadóképességünket a további útmutatások és kreatív ötletek előtt, letérített minket az eredeti ihletett ösvényről, és egónk által diktált viselkedésmintákat és döntéseket generált.

Ha lepaktálunk az egónkkal, az elkerülhetetlenül boldogtalanságot hoz, és hibákra sarkall.

Egy Bernice nevű ismerősömnek például volt egy csodás ötlete arról, hogyan kezdhetne otthoni vállalkozásba személyi edzőként.

Tökéletesnek tűnt az elképzelés, hiszen másokat segíthetett volna egy olyan területen, amit szeretett, és úgy maradhatott volna otthon a kisgyerekével, hogy még keresett is volna valamennyit.

Ezért Bernice felmondott, és megnyitotta otthoni vállalkozását.

Az első hónapban öten iratkoztak be hozá, amiből elég pénzt keresett arra, hogy kifizesse a rezsit, és még maradt is egy kis plusz pénze.

Mégis aggódott, hogy ilyen sikeresen tudja-e tovább folytatni a munkát.

Azon nyugtalankodott, hogy honnan szerez majd új ügyfeleket.

Miután napokig kérődzött a jövőjén, elhatározta, hogy több újságban is hirdetni fog.

Készíttetett továbbá színes brosúrákat hozzá illő levélpapírral, borítékkal és névjegykártyával.

Nagyobb összeget fektetett be így, de arra gondolt, hogy pénzt kell költeni ahhoz, hogy pénzt keressen.

A második hónapban egyetlen új ügyfél iratkozott csak be hozzá.

Még jobban aggódni kezdett a vállalkozása miatt, és még több pénzt költött hirdetésre.

De úgy tűnt, hogy bármivel is próbálkozott, semmi sem hozott eredményt, és négy hónapon belül úgy határozott, visszatér az előző állásába, hogy fix fizetése lehessen.

Sokat töprengett rajta, mi történhetett.

A történteket megvizsgálva arra jutottunk, hogy Bernice valódi isteni útmutatást kapott azzal, hogy indítsa be a vállalkozását.

Ezt a kezdeti sikerei meg is erősítették, mert ki tudta fizetni a számláit, és még maradt is utána pénze.

Csak amikor hagyta, hogy a félelem beszivárogjon a képbe, akkor kezdett belesülni a dologba.

Szintén ekkor próbálta kierőszakolni - csalóka hirdetésekkel és felesleges kiadásokkal -, hogy történjenek a dolgok.

A kiadásai megugrottak, a bevétele pedig csökkent, mert kezdett jobban odafigyelni egója félelmeire, mint magasabb énje bátorítására és útmutatására.

2. Ahelyett, hogy felismernénk isteni útmutatásunkat, erőltetjük, hogy valami megtörténjen, vagy valaki más véleményét meghallgatva nem vesszük figyelembe saját belső tanítónkat.

Van, hogy azt akarjuk hallani, amit hallani akarunk, ezért eldöntjük, hogy „ő a nagy ő”, holott az intuíciónk (és a legjobb barátunk/barátnőnk) azt visítja, hogy mocsok alak.

Vagy úgy döntünk, hogy Isten azt akarja, hogy az állásunkat otthagyva költözzünk másik államba, miközben zsigeri ösztöneink finomabb, fokozatos állásváltoztatásra intenek.

Néha egyszerűen azért áruljuk el a saját megérzéseinket, és teszünk valamit a legjobb megítélésünk ellenére, mert egy erős akaratú személy rábeszél minket.

A tisztángondolkodó valódi és hamis útmutatásai

Honnan tudhatod tehát, hogy isteni sugallatra érkező zseniális gondolattal állsz szemben, vagy csak álmokat kergetsz?

A gondolatok, ötletek és felismerések területén a következőkre kell odafigyelned:

• Következetesség: A valódi útmutatás ismétlődik, és az elképzelés idővel nem hagy nyugtot neked. Bár egyre részletesebb és kidolgozottabb lehet, az alapötlet nem változik. A hamis útmutatás medre és struktúrája is folyamatosan változik.

• Mozgatóerő: Az igaz útmutatásban ott a vágy egy adott helyzet javítására. A hamis útmutatás fő célja az, hogy gazdaggá és híressé tegyen. Bár az igaz útmutatás is hozhat ilyen eredményeket, ezek csak mellékes hasznok, nem az elképzelés központi mozgatórugói.

• Hangnem: Az igaz útmutatás felemelő, inspiráló és bátorító. Azzal biztat, hogy képes vagy rá. A hamis útmutatás ezzel szemben darabokra szaggatja az önbizalmadat.

• Keletkezés: Az igaz útmutatás lecsap, mint a villám, egy-egy imára vagy meditációra reagálva. A hamis útmutatás lassan érkezik, válaszképpen a szorongásra. Ha van egy ötleted, nézz vissza, és vizsgáld meg, hogy milyen gondolatmenet előzte meg. Ha aggódtál valami miatt, akkor az egód állhatott elő egy megoldással a megmentésedre. Ha azonban békésen meditáltál, magasabb énednek volt esélye arra, hogy rákapcsolódjon az isteni kollektív tudatalattira, és valószínűleg egy igen értékes gondolatot adott át neked.

• Ismerősség: Az igaz útmutatás, egy olyan elképzelés, amely isteni útmutatásból ered, általában megfelel természetes hajlamaidnak, képességeidnek, kedvteléseidnek és érdeklődési körödnek. A hamis útmutatás mellékesen gyakran számodra teljesen érdektelen tevékenységekről is tanácsot ad.

Ezeket a jellemzőket észben tartva növelheted azokba az elképzelésekbe vetett hitedet, amelyeket követsz.

Tudni fogod, hogy a helyes úton jársz, és magasabb szándékaid segítségével viszed majd sikerre a dolgot.

Az önbizalom egészséges szintje és a gyors megvalósulást hozó tiszta, hajszálpontos gondolatok összefüggésben állnak egymással.

Ha tisztángondolkodásodat ötvözöd azzal a képességeddel, hogy hallod az ég hangját, amint azt a következő fejezetben megnézzük, még magasabb szintre emelheted „ötletgyártásodat”.

Az ég üzeneteinek fogadása gondolatok formájában

Lehetséges, hogy az angyalaiddal kapcsolatos élményeidet inkább ötletek, felismerések vagy gondolatok jellemzik, mint érzések.

A világ számos nagy gondolkodója és feltalálója veszi újító elképzeléseit az éterből.

És hogy hogyan különböztetheted meg az igazat a hamistól?

Gondolatokkal járó valódi angyali tapasztalás:

Egy ilyen találkozás:

• következetes és ismétlődő elképzelésekkel jár;

• a központi témája azzal kapcsolatos, hogy hogyan oldhatsz meg egy problémát vagy segíthetsz másokon

• mindig pozitív és erőt adó;

• határozott instrukciókat ad az elvégzendő feladatról, és az első lépés teljesítése után a következőről is; a izgalmas ötleteket ad, amelyek feltöltenek energiával

• a „semmiből” érkezik, válaszképpen egy imára;

• felkérhet, hogy tégy emberi lépéseket, és végezz el valamilyen munkát;

• igaznak és értelmesnek tűnik;

• megfelel természetes érdeklődésednek, kedvtelésednek és képességeidnek.

Gondolatokkal járó hamis iránymutatás képzete

Egy ilyen élmény:

• véletlenszerű és folyamatosan változó;

• legfőbb lényege, hogy hogyan lehetsz gazdag vagy híres;

• elbátortalanító és sértő;

• a lehető legrosszabb lehetőségek elképzelésére sarkall;

• lehangoló és félelmetes gondolatokkal jár;

• a kapott gondolatok lassan, szorongás eredményeképpen érkeznek;