Indián asszonyok bölcsessége az élet nagy titkairól

Bejegyezte: –

Indián asszonyok bölcsessége a világ szépségéről s az élet titkáról:

"Gyakran üldögélek egyedül a sivatagban, elnézem a liliomokat s mindazt a sok szép rózsaszínű kis virágot, s azt kérdem magamtól: "Ki mondta Nektek, hogy tavasz van, s hogy virágozzatok?" Csak gondolkodom és gondolkodom, de mindig ugyanott lyukadok ki. Az, ami nagyobb nálunk, megtanít minden élőlényt arra, mit csináljon. Olyanok vagyunk, mint a virágok. Élünk és meghalunk, és magunktól semmit sem tudunk. De az, ami nagyobb nálunk, megtanít bennünket -, megtanít bennünket, hogyan éljünk."

Chiparopai, Yuma



"Minden, minden és minden egyes dolog fontos.
És semmi, ami jó, nem megy gyorsan."

Sikwalxlelix, Bella Coola javasasszony



"Ha a feszültség és a nyomás eluralkodik rajtam, olyankor lemegyek a folyóhoz. Énekelek. Sírok és imádkozom, beszélek Anyámmal s Nagyapámmal, egyszerűen csak ennyit mondok: "Adjatok erőt."

Gyakran, mikor ott ülök, arra száll egy sas, és átrepül a folyón. Leül közvetlenül velem szemben a folyó túlpartján egy fa ágára. Erre én azt mondom: "Mindig itt vagy, ha szükségem van rád. Mindig tudod, mikor kell jönnöd."

Ez aztán igazán megnyugtat és erőt ad."

Mary Leitka, Hoh



Honnan tudnánk, hogyan éljünk, ha nem hinnénk valamiben, ami nagyobb nálunk? Ki tanítana meg bennünket az életre? – Teszik fel a kérdést a bölcs indián asszonyok…

Ki mondja meg a fának, mikor jön el az ideje, hogy kisarjadzanak a levelei? Ki mondja meg a rigóknak, hogy meleg lett, s újra észak felé repülhetnek?

„Mindnyájan egyazon szinten vagyunk. Nem vagyunk különbek, mint odakünn egy hangyaboly. Nem vagyunk különbek náluk, és ők sem különbek nálunk. Hálát kell adnunk… Ha nem adunk hálát, elveszi tőlünk a Teremtő, amink van.”

Jill, Seneca



„Van a nyelvünkben egy szó, aminek két jelentése van. Az egyik jelentése hallgatni valamit, a másik pedig annyi, mint helyesen viselkedni. Ha helyesen viselkedünk, hallgatunk valamire, és ez azt jelenti, éberek, tudatosak vagyunk. Tudatában vagyunk mindannak, ami a környezetünkben történik. Gyakoroljuk az észlelésnek ezt a módját. Miközben mindig arra hallgatunk, ami körülöttünk történik, mégpedig nemcsak a fülünkkel, de a szemünkkel is, megfigyeljük a dolgokat. Szellemünkkel mindig tudatosítanunk kell, ami történik. Ezt pedig gyakorolnunk kell.”

Vickie Downey, Tewa



„Többféle út vezet az Élet utáni Életbe,

Többféle módon lehet szeretni,

Többféle módon lehet egy másik emberben önmagad másik felét megtalálni,

Többféle módon lehet az ellenséget legyőzni.”

Nootka indián asszony



„Az igazi indián filozófiája szerint indiánnak lenni egyfajta tartást, szellemi állapotot jelent; indiánnak lenni egyfajta létállapotot jelent, amit az ember a szívében hordoz. Ez azt jelenti, hogy a Szív szavát követed, s mintegy energia-elosztóként működsz ezen a Bolygón; ez azt jelenti, hogy hallgatsz a szívedre, az érzéseidre, a megérzéseidre, hogy eloszthasd az energiádat; hogy a Föld és az Ég hasonló energiáit mágnesként magadhoz vonzzad; s a szívedből – lényed valódi központjából – újra eloszthasd. Ez a mi feladatunk.

Számos filozófia beszél négy-öt különböző világról, s azt mondják, a Teremtő minden egyes világnak egyazon egyszerű törvényt adta: hogy minden dologgal harmóniában és egyensúlyban kell élnünk, beleértve a Napot. Az emberek mindig újra és újra megtörték a harmóniát; mi is szétromboltuk ezt a harmóniát. És ismét nem voltunk erre rákényszerítve.

Ha nem állítjuk helyre újra ezt az egyensúlyt, több lehetőségünk nem lesz rá.”

Brooke Medicine Eagle, Nez Percé és Sioux




„Mennyire vagyok boldog?

Számunkra ez a legfontosabb kérdés az életben.

Egy indiánnak nem attól függ a boldogsága, mennyit keres vagy milyen társadalmi funkcióban van, hanem egyes-egyedül attól, hogy milyen boldognak érzi magát.”

Beryl Bue Spruce, Pueblo indián asszony


(Forrás: A csend ajándéka - fordította: Simon Mária, a kép illusztráció)



Megjegyzések

Megjegyzés küldése