Életfeladat - sorsfeladat... Vajon hogyan találjunk az útra?




Szia Viki! Azt mondtam, majd megosztom a tapasztalataimat, ha már mutatkoznak eredmények, mégis azt gondoltam, hogy már most írnék róluk. Még csak egy hete voltam nálatok, de már van ami rendeződik. Az anyagi dolgaim, az életfeladat és a szerelem miatt mentem. 


Először is már maga a tudat, hogy képben vagyok, merre kell mennem, mit kell tennem, már megnyugtat, és határozottabb lettem. Feljött az oldás alatt minden amit tudnom kell.  Nekem főként ezért volt rá szükségem, hogy tisztábban lássak. 


A pénzzel igazán gondolatban nem foglalkoztam, de az oldáson rájöttem, hogy elég sok a blokkom. 


Ugye, kiderült, hogy a blokkjaim főként gyermekkoromból jönnek, mert olyan emberek vettek körül, akik nem igazán tudtak bánni a pénzzel. Apám örömlányokra költötte, anyám pedig mindet apámnak adta. Az unokatesómék mindig nagyon el voltak eresztve, irigyeltem is őket, hogy mindenük megvan, de ők meg tipikus újgazdag bunkók. Nem is gondoltam, hogy a család ekkora hatással van ránk. Valahogy sehogyse állt össze ez a fejembe. Meg aztán kiderült, hogy előző életemben harcoltam kincsekért, amiben leszúrtak, aztán egy másikban a saját testvéremet öltem meg a hatalomért és a pénzért. Szóval én is tettem nem túl szép dolgokat, és így ez eredményezte azt, hogy nem igazán tudtam pénzt bevonzani az életembe. De megnyugodtam, mert éreztem, ez innentől kezdve megváltozik. Még sokat gondolkodtam ezen itthon is.


Azt kaptam oldásban, változtassak irányt, mert az üzletemből nem fogok tudni elég pénzt keresni, mert nem az az utam. Ez az utóbbi kettő évben bebizonyosodott. Az jött, hogy kézügyességemből kell megélnem. Ezt egy kicsit megmosolyogtam, bár az iskolában jól rajzoltam. Na ünnepeltük a haverommal a szülinapunkat, és a hugomtól egy üvegfestő készletet kaptam, még most sem értem milyen meggondolásból. Ez soha nem volt nálunk téma. Azt mondja azért, mert amikor kirohanásaim vannak, ez megnyugtat. És tényleg! Kipróbáltam, és megfestettem kettő poharat. Az egyikre egy sast, a másikra pedig egy angyalt. Egész meg voltam elégedve magammal. 


Szombaton jött haza az unokatesóm Amerikából látogatóba. Ott él 11 éve. Amikor meglátta a poharakat, mondta, hogy szerezzek belőle neki. Mondtam, hogy én festettem. Na erre azt mondja, akkor egyezkedjünk. Kérdezte, nem akarok kimenni hozzájuk, mert ott rengeteget tudnék ezzel keresni, és tud benne segíteni. Én meg a haszonból adok neki, sőt az ő boltjába is kellene. Na nem is gondolkodtam rajta, hamarosan utazok, addig meg buzgón gyakorolok. 


Ez lutri, hogy bejön-e vagy mi lesz, de az biztos, hogy a dolgok működnek. Az lebeg a szemem előtt, ha ezt így megmondták, és az eleje így bejött, akkor a folytatással se lehet gond. Ennyi véletlen nem lehet. A világ tényleg csodákból áll, csak nem kell eléjük állnunk. 


Tudom, hogy minden embernek megvan a sorsfeladata, amit bevállalt még a születése előtt. A sok félelmünk viszont elbátortalanít bennünket és leblokkolja a cselekvőkészségünket. Ha cselekedni kezdünk, a falak leomlanak és megnyílik az út. 


Azt gondolom, a folytatásról is be fogok számolni, és remélem a nagy "Ő" és a pénz is hamarosan belép az életembe. Üdvözlettel: Sanyi, 27 éves



Online meditációk és előadások: https://www.patreon.com/utmutatoaleleknek


Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/?fref=ts


Facebook csoportunk: https://www.facebook.com/groups/1108624685917176/


Gyakori kérdések: http://elozoeletek.blogspot.com/p/gyakori-kerdesek.html


Kövess bennünket instagramon is: https://www.instagram.com/utmutatoaleleknek/


YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCoeNAsAktMxha-n9QYVit1A


Könyveimről információkat itt találsz: http://elozoeletek.blogspot.com/p/konyvinformaciok.html



Megjegyzések

Megjegyzés küldése